2013. március 18., hétfő

, , , ,

Vers hétfőn

Március 22-e A víz világnapja: 
 
Luigi Pirandello: Árnyék a vizen
Ford.: Képes Géza


Az álom, ahol élek, árnyék a vizen,
zöld ágak árnyéka,
tótágast álló házaké és fellegeké.
És minden remeg itt: egy fal fehér oromzata
a kék mennybolton; kötél
fut rajta át; utcai lámpa
és egy fa fekete törzse, mit derékban átvág
         a víz színén lebegő, homályos
         sárga papírlap…
Víz árnyéka, folyékony város…
Ragyogó remegés, tiszta ég
roppant kupolája – és zöld,
zöld, zöld levelek szövevénye, minden mintha
menni, maradni, élni akarna, – öntudatlanul.
Nem tud semmit a víz; nem tudnak semmit a fák;
és nem tud semmit az ég, sem a házak…
Csak egy szegény ember tudja mindezt,
aki magánosan baktat a homályba merült
csatorna szomoru partján.



Vers: innen
Share:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

A hozzászólás cenzúrázatlan, és egyet nem érteni bármikor lehet.