2014. január 20., hétfő

, , , ,

Vers hétfőn

Nemrégiben megint elegem lett a "csodálatos" közösségi oldalból és eltüntettem magam róla, ugyanis amire egyébként is használtam, szerencsére regisztráció nélkül is elérhető. Ezek egyike a Libri oldala, ahol naponta megosztanak egy-egy verset, és ahonnan olykor ötletet merítek a rovathoz. Néha egy-egy verset megosztottam, de be kellett látnom, hogy disznók elé szórtam a gyöngyöt, ugyanis nem nagyon mutatkozott iránta érdeklődés. Bezzeg, ha valami cukiság lett volna, vagy közhírré tettem volna, amikor beteg voltam, mindjárt hatásosabb lett volna.  A múlt héten erre a versre esett a választásuk, és tudtam, hogy ezt nekem is meg kell itt osztanom:


Kálnay Adél : Kérdés

Lehet-e jónak lenni egy rossz világban,
sétálni télen kigombolt kabátban,
szalonnát szúrni fagyos ágra,
nem vadászni nyúlra fácánra,
koldus kezébe kenyeret nyomni,
csábítók között hűnek maradni,
házad kapuját kitárni,
hadd jöjjön hozzád akárki,
kisgyerek könnyét letörölni,
senkivel soha nem pörölni,
dermedt verébért hajolni porka hóba,
más baját sosem hozni szóba,
békét, nyugalmat, szépséget akarni,
adni, adni, mindig csak adni,
tökéletesre lelni egy madár dalában…
Lehet-e jónak lenni egy rossz világban?






Share:

3 megjegyzés:

A hozzászólás cenzúrázatlan, és egyet nem érteni bármikor lehet.